Beköszönő bejegyzés

Kedves Blogolvasók; Rokonok, Barátok, Ismerősök!

Van egy dal, valahogy így szól: "kezdjetek el élni". Nos, ezt a jelmondatot is választhatnánk magunknak, ha már rég nem élnénk, de mi ezt tettük eddig is. Szép életünk volt eddig is, erre bizonyság a karaffagyé szerint a világ nevű blogom, aminek írását csak azért hagytam abba anno, mert egy vincseszterösszeomlással elveszítettem több mint 32 gigabájtnyi fényképemet, s ettől igencsak elment a kedvem akkor!
Szóval, szép életünk volt eddig is, lenne mit mesélni a gyereknevelés szépségeiről is, de a főállású munkavégzés közben nagyon sok falunapon, megyenapon, fesztiválon szerepeltünk mint kézművesek. Éva nemezelt, csuhézott, néha hennát és arcot festett, rajzait, festményeit mutatta be, én pedig bőröztem. Immár 13 éve bőrös kézműves foglalkozásokat is tartok elsősorban gyerekeknek. Talán bátran kijelenthetem, hogy (ha közvetlen környezetemben nem is, de) megbecsült kézműves vagyok. Létrehoztuk a Nyitott Műhely Galéria nevű "turisztikai attrakciót", ami egy élő bőrös műhely, megspékelve egy varrógép-kiállítással, s nem mellékesen egy kulturális tér, ahol helytörténeti előadások, néprajzi filmklub-vetítések, könyvbemutatók is zajlottak a kézműves foglalkozások mellett.
Sok országban megfordultunk, de azt hamar észre kellett vegyük, hogy Magyarország, a mi hazánk sem marad el sem természeti szépségekben, sem (egyre inkább) turisztikai attrakciókban, sem vendégszeretetben más országtól! "Az idegen szép", mondják sokszor. Valóban,  az eddig nem látott országok, az új élmények néha elfeledtetik azt, hogy bizony, a saját környezetünk sem alábbvaló másénál!
Összeszámoltam egyszer, hány magyarországi településen fordultam meg úgy, hogy nem csak átutaztam rajta! A szám elkeserítő volt! Alig haladja meg a százat, holott csak mostani határainkon belül több mint 3100 település van! (2012-es adat szerint 3154) Adja magát a "feladat", nosza, járjuk végig életünkben legalább egyszer mindet, számoljunk be itt a neten a magyarországi szépségekről, nevezetességekről, a helyi sajátosságokról, a tájról, az emberekről! S ha már minden magyarországi települést láttunk s még Isten segedelmével élünk, akkor irány a határon túlra: keressünk fel minden, a történelmi Magyarország, a Szent Korona országainak határain belüli települést is!

Túl vagyunk a gyereknevelésen! Az életnek semmi más értelmét nem látom, csak azt, hogy utódokat nemzzünk-szüljünk, s azokat becsületesen és tisztességgel felneveljük! Megtettük ezt az Istentől kapott feladatot, immár szabad emberek vagyunk ilyen szempontból. Gyerekeink tanultak, dolgoznak, talpraesettel, megállják a helyüket a "nagybetűs életben"! Talán most már egy kicsit foglalkozhatunk magunkkal is, minden önzőség nélkül! És megkereshetjük az élet lezárása előtt azt a kellemes és legfőképp értelmes tevékenységet, ami nem csak annyi, hogy a hétköznapi rutinok végzése közben várjuk a halált! Amivel példát is mutathatunk, amivel információt is adhatunk másoknak arról, hogy ők is keressék meg azt a tevékenységet, amiben örömüket lelik! S ha közben hazánk szépségeiről egy ilyen blogban fényképekkel, videókkal, élménybeszámolókkal is szolgálhatjuk a "Közt", akkor pedig egyenesen csodálatos lesz az utazásunk! (Természetesen a 13. éve elindított Börzsönyi Helikont útközben is fogom készíteni, hiszen ahhoz nem kellett eddig sem találkoznom a szerzőkkel. Majd ha a településükön leszünk éppen, akkor megismerkedünk személyesen is!) 

Miből élnénk? - kérdezhetitek joggal. Nos, eddig is megoldottunk minden problémánkat, s eztán sem más pénzéből élnénk, mert soha sem tettük azt!! Az úton bőrözni fogok, javítani, bemutató foglalkozásokat tartani, kézműves foglalkozásokat fogok tartani. Bőrtárgyakat fogunk eladni, meg a könyveimet, meg a verseim kézírásos darabjait, Éva pedig a rajzaival, festményeivel fogja keresni vásárlóit!

Azt hihetnéd, hogy van valamid! Hogy kizárólagossággal birtokolhatsz bármit is ezen a Földön! De ez nem így van! Semmid sincs, ami ne veszhetne el egy pillanat alatt, csak egy: az élményeid! Úton lenni jó! Fokozom: A legjobb úton lenni! Megállni sohasem szabad! A statikus dolgokkal mindig több rossz történhet, mint a mobilokkal. Nem csak a hatvanas évek hippijeitől (Gisberg) tudjuk, hogy az út az jó dolog, hogy úton lenni ajándék, de magunk is érezhetjük ezt sokszor. Az út vége pedig legyen a "mennyei haza", s akkor minden rendben van!

Röviden ez a tervünk, ez az elképzelésünk. Itt, ezen a blogon fogjátok megtalálni a beszámolóinkat, ha egyszer útra kelünk. Remélem ez mihamarabb elkövetkezik, mindent megteszünk azért, hogy megvalósuljon ez az álom! Ha találunk egy szponzort, akinek a lakóautónk felületén való reklámmal "hálálnánk" meg segítségét, akkor hamarosan eljön az az idő, hogy egy új autóval vágjunk neki az országnak. Ha nem lesz senki, aki támogatna, akkor is útra kelünk, csak kissé szegényesebb lesz a lakóautónk, az indulásunk. Magyarország legnyugatibb településével, Felsőszölnökkel fogunk "kezdeni", ide megyünk el először majd s innen megyünk további magyar településekre.

Miért indítom el máris ezt a blogot? Nos, hogy tudjatok a részletekről. Meg azért, hogy mutassátok meg másoknak, komolyan gondoljuk azt, amit itt írtunk! Lehet, hogy épp így találunk egy támogató céget, szervezetet, vagy magánszemélyt, aki a fentebb említett reklámozásért "útra kel velünk együtt". No, meg azért is elindítom most a blogot, hogy lefoglaljam ezt a szép mondatot:

Magyarország szép!

Üdv, Krasznainé Konczili Éva, Krasznai (Karaffa) Gyula                 

Megjegyzések